Jindřichův Hradec – A szeretet városa
Jindřichův Hradec azon történelmi települések közé tartozik, ahol a látogató ma is érezheti az egykori lakók múltbéli dicsőségét.
A Hradeci urak, a Slavaták és végül a Czerninek családjai a Cseh Királyság legjelentősebb nemesi házai közé tartoztak, és Jindřichův Hradec nevét nemcsak Csehországban, hanem külföldön is ismertté tették. Történelmi gazdagságának köszönhetően a város 2007-ben elnyerte az Év Történelmi Városa rangos címet.
A város kezdetei egy szláv erődítményhez kapcsolódnak, amely a Nežárka folyó és a Hamerský-patak által határolt előnyös földnyelven helyezkedett el. A Hradecről szóló legkorábbi írásos emlék 1220-ból származik, amikor a birtok Jindřich I., a Hradeci urak ősének tulajdonában volt. Ő építtette a korábbi földvár helyére a gótikus várat, melynek előterében a 13. század közepén megalakult a város, amely a Jindřich nevet viseli. A város mai neve először 1410-ben jelent meg írásban. A Hradeci urak címere – arany rózsa kék mezőben – 1483-ban II. Vladislav király kiváltságával két arany királyi oroszlánnal és egy koronás „W” betűvel egészült ki. Ez a címer a mai napig Jindřichův Hradec jelképe.
A város látképét a nagy kiterjedésű Vajgar-tó uralja, amelynek közepén mesterséges sziget található. Ezt Jaromír Evžen Czernin gróf építtette szeretett felesége, Karolína számára 1858–1860 között.
Jindřichův Hradec legjelentősebb nevezetességei közé tartozik az állami vár- és kastélykomplexum, amely a harmadik legnagyobb műemléki objektum Csehországban. A monumentális épületegyüttest 1996-ban nemzeti kulturális emlékké nyilvánították.
A rendezett belváros, a Míru tér és a reneszánsz homlokzatok fölé a húsz méter magas Szentháromság szoborcsoport emelkedik. Figyelemre méltó továbbá a sgrafittókkal díszített Langr-ház és az Óvárosháza épülete.
További információ
Híres szülöttek és személyiségek
- Adam Václav Michna z Otradovic (1600–1676) – orgonista, zenetanár és énekmester. Karácsonyi énekét, a Chtíc, aby spal-t („Azt kívánta, hogy aludjon”) sokan ismerik, mára népdalnak számít.
- Tomáš Krýza (1838–1918) – jindřichův hradeci születésű harisnyakészítő mester. Több mint 60 évig készítette a világ legnagyobb népi mechanikus betlehemét, amely 1398 ember- és állatfigurát tartalmaz. A Krýza-féle jászol a Jindřichův Hradeci Múzeumban látható.
Tippünk
Az egykori jezsuita kollégiumban – amely ma a Fotó- és Modern Képi Médiumok Múzeumának ad otthont – egyedülálló mennyezeti freskó található egy boncolásról. Ez különösen érdekes, mivel a jezsuitáknak tilos volt így bánni emberi testekkel.
Tudod, azt...
…1888-ban a kastélymalomban František Křižík tervei alapján elektromos erőmű létesült? Ennek köszönhetően Jindřichův Hradec lett az első város Prága után, ahol villanyvilágítás működött. Křižík vízerőműve ma is működik, az egész épület nemzeti kulturális emlék.
…a gobelineknek nagy hagyománya van Jindřichův Hradecben, és a mai napig szőnek és restaurálnak itt ilyeneket?
…a 15. hosszúsági fok áthalad a városon, de a Szűz Mária Mennybevételének templománál található jelölés pontatlan? A valóságban a hosszúsági kör jóval közelebb halad el a Nežárka folyóhoz.
