Keresztelő Szent János-templom és minorita kolostor
A Keresztelő Szent János-templom Dél-Csehország egyik legértékesebb építészeti emléke.
A 14. századból származó minorita kolostor a templom északi oldalán található. Legértékesebb része a kerengő keleti oldala, valamint az ún. Posztósok kápolnája, eredetileg káptalani terem, amelyet egy központi oszlop támaszt alá. A többi rész építése a 15. század végéig tartott, ebből az időből származnak a legkorábbi falfestmények is. A 16. század második felétől a kolostorépületet, amelyhez két impozáns reneszánsz terem is csatlakozott, ispotályként használták. Ma a Jindřichův Hradeci Múzeum működik benne, állandó kiállítása a Egyházi művészet az Istenanya Mennybemenetele-kápolnában tekinthető meg, melynek sekrestyéjében látható az Élet fája a nová bystřicei Klášter paulánus templomából. A reneszánsz termekben és a kerengőben időszaki kiállításokat rendeznek. A templom karácsonyi betlehemkiállításoknak és koncerteknek ad otthont.
Érdekesség:
A Jindřichův Hradeci Múzeum kezeli a Balbín téren található jezsuita szemináriumot is, ahol a legtöbb állandó kiállítás található – köztük a híres Krýza-féle betlehem. Ez a világ legnagyobb népi mechanikus betleheme, amely a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, és a múzeum egyik leglátogatottabb látványossága. A monumentális alkotást a jindřichův hradeci mester, Tomáš Krýza több mint hatvan éven át készítette. A betlehem 1398 ember- és állatfigurát tartalmaz, melyek közül 133 mozog. A figurák papírmaséból és fából készültek. Az eredetileg kézzel hajtott mechanizmus egyetlen villanymotorral működik. A betlehem csaknem 60 négyzetméteres területen helyezkedik el.
