Slavonice – a művészet és kézművesség városa
Slavonice a Dél-Csehországi régió morva oldalán fekszik, és Morvaország történelmi területének legnyugatibb városa.
Slavonice első írásos említése 1260-ból származik. Eredetileg egy település volt, később vásártartó falu, amely a Hradeci urak tulajdonában állt. A 14. században a település két piactérrel bővült: nyugat felé (a mai Míru tér) és kelet felé (Felső tér – Horní náměstí). A két tér között található a Mennybemenetel Szűz Mária plébániatemplom, amelynek tornya uralja a városképet. A templom építése a 14. század közepén kezdődött, a torony viszont csak 1503–1549 között épült.
A város fénykora a 16. századra esik. Ebből az időszakból származnak a legértékesebb műemlékek – a gazdagon díszített homlokzatú polgárházak. A falakon négyzetes sgraffitó motívumok mellett bonyolult figurális díszítések is találhatók. Megcsodálhatók a boltozatos mennyezetek (pl. a 461-es és 480-as házban), a boltíves előcsarnokok (479-es ház), a freskós terem (476-os ház), valamint az alattuk húzódó, bonyolult föld alatti járatrendszer. Értékes műemlék a Felső téren álló, 1568-ból származó evangélikus imaház (517-es házszám), amelyet az Apokalipszis jeleneteit ábrázoló freskók díszítenek.
A középkori város főként a kézműves céheknek köszönhette virágzását, közülük a takácscéh volt a legjelentősebb. A céh címere ma is látható a várostorony bejáratánál, amelyet maguk a takácsok építtettek. A toronyba 176 lépcső vezet, útközben egykori toronyőr szobáján keresztülhaladva jutunk fel a kilátóba, ahonnan nemcsak a két reneszánsz tér, hanem a Cseh Kanada vidéke is jól belátható.
Zachariáš z Hradce 1589-es halála után új földesurak érkeztek a városba, ami a hanyatlás kezdetét jelentette. A harmincéves háború során a protestáns Slavonicét feldúlták. 1623-ban a lakosság nagy része elhagyta a várost, a maradékot a 17. század végén pestis sújtotta. További csapást jelentett a postaút elterelése és egy nagy tűzvész – mindkettő 1750-ben történt. A tűz 44 házat és a várostornyot is elpusztította.
A 19. században a textilipar ismét megjelent a városban, és 1902-ben új vasútvonal épült Telč és Slavonice között. Az első világháborút megelőző rövid fellendülési időszakban átépítették a városházát, új iskolák épültek, és több reneszánsz házat is felújítottak. A középkori városfal egy részét, beleértve az Osztrák kaput is, lebontották. A három eredeti városkapuból mára kettő maradt fenn: a Jemnická (Znojemská) kapu és a Dačická kapu (más néven Červená).
A második világháború végéig a lakosság többsége német nemzetiségű volt. A háború után őket kitelepítették, és Slavonice határmenti övezetté vált. 1958–1959 fordulóján, a politikai helyzet enyhülésével, a várost kivették a határsávból, és 1961-ben városi műemléki rezervátummá nyilvánították. Slavonice ma azon dolgozik, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára, és 2017-ben elnyerte az „Év történelmi városa” címet, elismerésül a kulturális és történelmi örökség megőrzéséért.
Slavonice nemcsak gyönyörű történelmi város, hanem e vidék viharos történelmének élő tanúja is. Legnagyobb értéke talán az, hogy „megállt az idő” – így maradhatott meg ez a város egy gyönyörű reneszánsz ékszerdobozként.
További információ
Híres szülöttek és személyiségek
- Leopold Österreicher (Estreicher, Esterreicher) – (1515–?)
Slavonice-i polgár és kőfaragó mester, részt vett a város legértékesebb épületeinek megépítésében, dolgozott többek között a telči és jindřichův hradeci kastélyokon. Kőfaragó jele – LO – például a Szent Kereszt kápolna kapujának zárókövén is látható.
Tippünk
Slavonice gazdag kulturális életet kínál. A legnépszerűbb rendezvények közé tartozik a nyári film- és zenei fesztivál – Slavonice Fest, a Slavonicei Kulturális Nyár, a Hármas Határ Ünnepség és az 1938-as Bunkertámadás rekonstrukciója, amely a csehszlovák hadsereg és a szudétanémet felkelők közti harcokat eleveníti fel egy erődített területen, 2 km-re a várostól.
A városban tett látogatás során ne felejtsék el megtekinteni a föld alatti járatokat, a várostornyot és a határvédelmi múzeumot.
Tudod, azt...
… Slavonice a képzőművészek és kézművesek városa? Szobrászműhelyek, textil- és kerámiaműhelyek találhatók itt, ahol saját kezűleg készíthet szuvenírt.
… a történelmi belváros és a környező természet a filmeseket is megihlette? Az itt forgatott legismertebb filmek közé tartozik a Mezítláb a tarlón, a Valerie és a csodák hete, a János Ámos utazása és a Jakoubek vízitündér bajai című mese.
