Třeboň – a pikkelyek és halak városa

A „Třeboň” név valószínűleg a „tříbit” vagy „třebit” szóból származik, ami megtisztítást, kiirtást jelent. A területet ugyanis először ki kellett tisztítani, hogy ott település jöhessen létre.

A Třeboňi-medence eredetileg mocsaras, kiterjedt erdőségekkel borított vidéke évszázadokon keresztül csak néhány kereskedelmi útvonalon volt járható. Az első települések a 12. században jöttek létre, amikor ezek mentén kis falvak vagy udvarházak létesültek, például a Wittingau (vagyis Vítkův Luh) nevű falu, amelyet a Prčice-i Vítek alapított. A mai Třeboň városa egyedülálló mérnöki alkotáson, az ember alkotta Zlatá stokán fekszik, amely a halastavak rendszerének kulcseleme, és amelyet Štěpánek Netolický, Jakub Krčín Jelčanból és Mikuláš Rutard Malešovból építettek ki. Třeboň 1341-ben városi rangot kapott, majd 1376-ban és 1378-ban elnyerte a királyi városok jogait és a sóimportálás kiváltságát is.

A város főtere reneszánsz és barokk homlokzatú polgári házakkal van körülvéve, amelyek városi műemléki övezetet alkotnak. A legértékesebb épületek közé tartozik a Fehér Lovacskához nevű ház és a Régi Városháza, amelynek 31 méteres tornyából egyedülálló kilátás nyílik a történelmi városközpontra. Itt található a J. K. Tyl Színház is, amely az egyik legrégebbi fennmaradt színpadi függönnyel rendelkezik Csehországban. Minden évben itt rendezik meg az ismert animációs filmfesztivált, az ANIFILM-et.

A halastórendszer építéséről és a tavi gazdálkodás kulcsfiguráiról érdekes információk találhatók a gyönyörűen felújított Štěpánek Netolický-házban, amely kiállítóteremként is működik.

A főtér enyhén emelkedik a kiterjedt kastélykomplexum felé, amely méretével Csehország negyedik legnagyobb várai és kastélyai közé tartozik. A 1607-es reneszánsz kapu felett látható a Rožmberk-család orsini címere medvékkel, oroszlánfejjel és a birtokosok címeivel.

A kastély díszítése főként a reneszánsz korszakot idézi, amikor a Rožmberk fivérek, Vilém és Petr Vok saját ízlésük szerint alakították át. Csak néhány finom részlet és rejtett zug őrzi a korábbi gótikus vár emlékét, amely a Landštejni és Rožmberki urak tulajdona volt, de 1562-ben leégett.

Mielőtt Petr Vok Rožmberkből – a család talán legjelentősebb és legismertebb tagja – eladta volna Český Krumlovot az adósságai miatt, és Třeboňba költözött volna, a kastélyba vitette minden műgyűjteményét, könyvtárát és családi archívumát. Ez utóbbi volt az egyetlen, ami túlélte a harmincéves háború viharait, és ma a kastély falai között őrzik.

Petr Vok halála után az ő rózsás címerét eltörték a templomi koporsójánál, és a birtokot rövid ideig a Švamberk-család örökölte. Mivel azonban engedetlenek voltak a császár iránt, a harmincéves háború elején a kastélyt elvették tőlük, és a császári hivatal rosszul gazdálkodott vele. Csak 1660-ban került új tulajdonosok, a Schwarzenberg grófok, később hercegek kezébe. Mivel Třeboň volt az első állandó birtokuk Csehországban, különös tisztelettel viseltettek iránta. A Rožmberk-korszak emlékét élénken ápolták, a kastélyt nem alakították reprezentatív rezidenciává, hanem megtartották családi célra, ahová 1895 és 1922 között minden évben karácsonyra visszatértek.

A város egyedisége abban is rejlik, hogy a Schwarzenberg család sírhelye itt található. Az első cseh Schwarzenberg felesége a Szent Egyed-plébániatemplom kriptájában nyugszik, míg a városba való első érkezésük helyének közelében a 19. században neogótikus kápolnát és kriptát építettek, ahol ma 26 családtag alussza örök álmát.