Volary – Európa Fából Készült Szíve

A helyieket sajátos jellemű embereknek tartották, akik bizalmatlanok az új hatásokkal szemben, és vonakodtak területükön kívül házasságot kötni, de történelmileg rendkívül hajthatatlanok voltak. A háború után az összes eredeti lakost kitelepítették, és vegyes összetételű új lakosság érkezett, akikre ez a jellemzés már nem érvényes. Ma Volary a Šumava legnagyobb vasúti csomópontja, ahol stratégiailag minden irányból érkeznek vonatok, és innen is könnyen el lehet utazni bármely irányba.

A város a Šumava Tájvédelmi Körzetben és a Šumava Nemzeti Park határán fekszik. A jelenlegi városias beépítés a Meleg Vltava völgyében található, a folyótól északra, a Volarský-patak mentén. A panelházak között régi alpesi stílusú faházakat is találunk, és ezt a kontrasztot még tovább erősíti az a tény, hogy már a 14. század elejétől itt haladt át a híres Arany Ösvény, amely Passauból Prachaticébe vezetett. Éppen a kereskedelem ösztönözte az akkori Šumava település fejlődését és határozta meg a helyi társadalom egész életét. A huszita háborúk és az azt követő háború utáni évek, amikor zsoldos csapatok portyáztak a vidéken és rátámadtak a kereskedőkre (egy ilyen csapat a Hus várában, Volarytól 6 km-re telepedett le), megszakították az Arany Ösvény mentén zajló kereskedelem virágzását.

A Česká, Václava Raise, Soumarská és Nádražní utcákban az alpesi stílusú gerendaházak csodálhatók meg, amelyeket Stájerországból és Tirolból érkezett pásztorok építettek. A részben kőből épült földszintű épületek alatt egy fedél alatt helyezkedtek el a lakó- és gazdasági helyiségek. 1995 óta ezek az épületek falusi műemléki zónaként védettek.

1863-ban a város súlyos tűzvészt szenvedett el. Az este egy istállóban ütött ki a tűz, és rövid idő alatt elérte a város felét. Az 59 házat, a templomot és az iskolát felemésztő lángok fénye a korabeli feljegyzések szerint még az ausztriai Linzben is látható volt az éjszakai égbolton. A tűzvészt követő napon a város megmaradt része és a leégett terület pusztító vihar és áradás áldozata lett. Azonban a város fele elpusztulása gyors újjáépítést és további fejlődést eredményezett. Az újonnan épült házak már nem teljesen fából készültek, hanem egyre inkább kőből és téglából.

A város nevét hagyományosan német eredetűnek tartják, amely a környező erdőkből származik. Mások szerint a név a "volaři" (szarvasmarha-tenyésztők) szóból ered. Egy másik elmélet szerint Andreas Wallerről, egy prachaticéi városi tanácsosról kapta a nevét, aki állítólag benépesítette ezt a területet. A város címerében négy fenyőfa található középen, amelyek közül a két középső magasabb. Ez a szimbólum azt jelzi, hogy Volary történelmileg mindig is rendelkezett az erdőkben való szabad legeltetés és fakitermelés jogával. A város címert 1871. április 30-án I. Ferenc József császár adományozta, aki egyben városi rangot is biztosított Volary számára.

Érdemes felkeresni a Volary Múzeumot, amely egy történelmi faházban található. Az állandó kiállítások, mint például a "Halálmenet", "Régi Volary fényképeken", "Arany Ösvény" és "Történelem töredékei" mellett a múzeumban új tárlat is megtekinthető "Keresztút" címmel.