Šumava Nemzeti Park
A nemzeti park, mint a természet „szigete” és az intenzíven hasznosított tájak ellentéte, szépséget és erőt közvetít az ember számára. A Šumava Nemzeti Park a legnagyobb a Cseh Köztársaság négy nemzeti parkja közül, területe 68 064 ha. A táj védelme nagy léptékben 1963-ban kezdődött a Šumava Tájvédelmi Körzet létrehozásával, amelyet 1991-ben a nemzeti parkká nyilvánítás követett. Mint Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő erdősége, Šumavát Európa Zöld Szíveként is emlegetik.
A geológiai, talajtani és domborzati viszonyok alapvető feltételeket teremtenek a növényzet fejlődéséhez, valamint a felszín alatti és felszíni vizek rendszerének kialakulásához. A hegyvidéki lucfenyvesek és őserdők mellett a legjelentősebb természeti képződmények a lápok, tőzegmocsarak és tengerszemek. A Šumava Közép-Európa egyik legősibb hegységei közé tartozik. Tengerszint feletti magassága körülbelül 700 méterről indul, legmagasabb csúcsai – amelyek meghaladják az 1400 métert – csak a bajor oldalon találhatók. A cseh oldalon a legmagasabb pont a Plechý (1378 m). A hegység magját a Šumavai-fennsíkok alkotják, melyek kb. 1000 m magasságban terülnek el. Innen nyugatra a Železnorudai-hegység, délkeletre pedig a Trojmezenské-hegygerinc és a Boubínské és Želnavské belső hegygerincek húzódnak, amelyeket a széles Vltavická-árok választ el egymástól.
