A Hus várához

A gyalogtúra a Hus várának romjaihoz Záblatíból indul, ahonnan sárga turistajelzést követve Halásná Lhotába megyünk. Balra elhaladunk a Dobrá Vodához vezető keresztút mellett. Halásná Lhotán keresztül jutunk el Křišťanovicébe.

A településen egykor az Arany ösvény haladt keresztül, és már 1359-ben említik. Ma üdülőfalu, egy tizenhét hektáros tó partján, táborozóhellyel. A nyári szezonban vendéglátóhelyek is működnek, de elég lehet a pihenés is a füves strandon, a mólóval. Horgászni is lehet, ha a szükséges engedélyt előzőleg beszereztük a záblatíi községi hivatalban.

A kék turistajelzést követve előbb erdei úton, majd keskeny ösvényen haladunk, átkelünk a volt várárokon, és belépünk a középkori Hus várának területére. A várat valószínűleg 1341 után alapította Pešek z Janovic, a vimperski urak közül, hogy védelmet nyújtson az Arany ösvénynek. Már 1359-ben a várhoz tartozott Záblatí, Husinec és húsz másik falu.

A huszita háborúk idején Mikuláš z Husi birtokolta a várat, aki azonban tragikusan elhunyt Prágában. Egy rövid ideig Jan Smil z Křemže birtokolta, majd a vár gazdátlan maradt, amit kihasznált Habart Lopata z Hrádku, és rablóbandájával innen támadta a kereskedőket. A prachaticei polgárok nagy károkat szenvedtek, ezért ostrom alá vették a várat, de annak nehezen megközelíthető fekvése miatt nem jártak sikerrel. Amikor Habartnak kifogyott az élelme, elérte, hogy ő és társai szabadon elvonulhassanak. A várat ezután felégették és lerombolták. Ma már csak a falmaradványai állnak.

A vár romjai egy sziklás hegyfokon állnak, a Blanice folyó kanyarulatában. Az emléktábla arra figyelmeztet, hogy a hely veszélyes – egy fiatal férfi itt lelte halálát, amikor lezuhant a szikláról. A legenda szerint, aki átlép egy varázserejű gyökeret, három napig fog tévelyegni az erdőben. Azt is mondják, hogy itt egy fehér hölgy jelenik meg, aki Habart kincsét őrzi – azt, amit a menekülés közben nem tudott magával vinni.

A túra ezután leereszkedik a Blanice völgyébe, ahol egy tavaszi áradások után rendszeresen felújított fahídon kelünk át. Ezután a karsztos barlangocskák mentén emelkedünk a régi Cudrovice falu helyére. Az egész falu, beleértve a Szűz Mária megkoronázása templomát is, az 1950-es években elpusztult. Csak a régi temető és egy kápolna romja maradt meg. A templom helyére nemrég keresztet állítottak és felszentelték.

Aszfaltos úton ereszkedünk le újra a Blanice völgyébe, majd a volt Blanický-malom mellett elhaladva (a Blanice folyó ezen szakasza Arnoštovig nemzeti természeti rezervátum), Blažejovicébe érkezünk. A falut a német lakosság kitelepítése után újra betelepítették, de a lakosság sosem érte el a korábbi számot. Egy szép, kontyolt oromfalú šumavai parasztház azonban megmaradt. A falu másik végén, a Blanice hídjánál, az erdőben még mindig láthatók az Arany ösvény nyomai.

A sárga jelzést követve elérjük Albrechtovicét, ahol a kék jelzésre térünk, amely visszavezet a Křišťanovicei tóhoz. Onnan visszamegyünk Halásná Lhotába, ahol jobbra fordulunk Dobrá Vodába. Ott a 17. század közepén kápolnát építettek egy gyógyító forrásnál.

A 18. században fürdőépületeket emelt a hercegi építész Fortini. A fürdők mindig nehézségekkel küzdöttek, és 1945 után végleg bezárták őket. Az 1950-es években cigány gyermekek iskolájaként szolgáltak, majd 1974-től napjainkig a teplicéi gyerekek erdei iskolájaként működnek. A kápolnát felújították, és július 16-a előtti vasárnaponként itt istentiszteletet tartanak. A kis úton visszatérünk Záblatíba.

Alapinformációk:

• Kiindulópont: Záblatí
• Útvonal: Záblatí – Hlásná Lhota – Křišťanovice – Hus vára – Blažejovice – Albrechtovice – Hlásná Lhota – Dobrá Voda – Záblatí
• Hossz: kb. 18 km
• Nehézség: közepes
• Megközelítés: gyalog
• Frissítőpontok: Záblatí, Křišťanovice