A Rožmberkek nyomában

Budějovicei kapu

A Budějovicei kapu az egyetlen a város kilenc kapuja közül, amely napjainkig fennmaradt. 1598 és 1602 között építette Domenico Benedetto Cometta d’Eckthurn olasz származású építész, Petr Vok z Rožmberka megrendelésére. Ez a kétszintes, négyszögletes torony külső oldalán az észak-olasz erődépítészet jegyeit viseli magán – homlokzatát masszív védőfal és bástyafal védi. A belső oldalát freskók díszítik, a második emeleten napórával. A sörfőzde felé vezető úton további erődítés-maradvány található – egy 16. század eleji bástya, amely az egyetlen fennmaradt építmény e típusból a városban.

Minorita kolostor Český Krumlovban

A minorita kolostor együttese a Klášterní utcáról nyíló barokk kapun keresztül közelíthető meg, amely a Tramín nevű udvarba vezet. Innen elérhetők az egész komplexum fő részei: az Oltáriszentség temploma, a nagyobbik minorita konvent, a hozzá délről kapcsolódó kisebb bekyň-konvent, valamint a kolostorkert, melyet kerítésfal határol a Pivovarská utca felől. A kertet a sörfőzde reneszánsz része és egy másik fal választja el egészen a templom szentélyéig.

Kastélytorony

A hengeres torony alapja gótikus, de reneszánsz szintekkel bővült, és külső megjelenése is tanúskodik fejlődéséről. Valószínűleg a 13. század közepén épült, ugyanúgy, mint a hozzá csatlakozó szárny. A legrégebbi részek a földszint és az első emelet. A második emelet valószínűleg a 14. században készült. A harmadik emelet a reneszánsz harangtorony része, de feltételezhetően gótikus eredetű – itt található egy 1406-os évszámú harang. A torony jelenlegi formáját 1581-ben nyerte el, feltehetően Baldassare Maggi d’Arogno tervei alapján. 1590-ben Bartoloměj Beránek – Jelínek festette ki a tornyot és a Hrádek épületét. 1947-ben nagyszabású felújításra került sor, majd 1994–1996 között restaurálták és részben rekonstruálták a falfestményeket.

Český Krumlov vára és kastélya

Az eredeti gótikus várat 1250 előtt alapították a krumlovi urak, a hatalmas Vítkovec-nemzetség egyik ága, melynek címerében ötlevelű rózsa szerepelt. A krumlovi ág kihalása után, 1302-ben, a rokon Rožmberk család örökölte meg a várat, és egészen 1602-ig lakta. A Rožmberk család neve összefonódik a vár és a város legnagyobb virágzásának időszakával, amely három évszázadon át tartott. A 16. század második felében a vár pompás reneszánsz rezidenciává alakult át. Ebben az időszakban a Rožmberk urak a cseh nemesség vezető alakjai voltak: művelt humanisták, a kultúra és művészet mecénásai, ügyes politikusok, akik a Cseh Királyság legmagasabb tisztségeit töltötték be.

Szent Jošt templom Český Krumlovban

Ezen a helyen eredetileg egy kápolna vagy kis templom állt, amelyet még 1334 előtt alapított Petr I. z Rožmberka. Ez a rožmberki nemesi ispotály (Latrán 13. sz.) része volt. Az épületben fennmaradtak gótikus szerkezetek és részletek.

Szent Vitus templom Český Krumlovban

A Szent Vitus templom egy gótikus háromhajós épület, amelyet 1407–1439 között építettek egy korábbi, 1309-ből származó alapra. A 17. és 18. században bővítették és módosították. A gótikus főbejárat 1410-ből származik. Az oldalsó hajók magassága megegyezik a főhajóéval, így a krumlovi templom a csarnoktemplomok típusába tartozik. A templom hossza 44 méter, szélessége és magassága egyaránt 20 méter.

Jezuita kollégium

A négyszárnyú, egy- és háromszintes épület egy központi, enyhén trapéz alakú udvar köré épült. Nyugaton egy szűk folyosó köti össze a Szent Vitus templom prelátusi oratóriumával, keleten pedig az egykori jezsuita kollégiummal (Horní 154.). Az épület egy sziklás magaslaton áll a Vltava folyó kanyarulata felett.