Hozzáadás a programhoz

KIRÁNDULÁSOK KVILDÁBÓL

  • Kerékpárosoknak Kerékpárosoknak
  • Gyalogtúra Gyalogtúra
  • Aktív Aktív

Felette már csupán a felhőbe burkolódzó hegycsúcsok magasodnak, melyek valaha akár a 4000 méteres magasságot is elérhették, de az erózió munkája révén ma a legmagasabb is „csak” 1315 méteres (a Černá hora). A legendás tőzeglápokra „alattomos és veszélyes mocsarakként" gondolnak mind a helyiek, mind a turisták, pedig valójában igazi természeti kincseket rejtenek.

Kvilda falu egy kereszteződésnél fekszik, túraútvonalak indulnak innen a szélrózsa minden irányba. A falu központjának ékessége a Szent István templom, melyet sűrű zsindelyezés véd a heves esőzések és a hó ellen. Kvilda múltjáról és lakóinak nehéz életéről az önkormányzat épületében található Kvilda és Bučina Múzeum (Muzeum Kvildy a Bučiny) mesél. Parkolót a falu közepén és a két oldalán találhatunk.

Kirándulásötletek

A Moldva forrásvidéke

A Moldva (Vltava) a cseh nemzeti folyó Černá hora hegy lejtőin,1190 m magasságban fakad. A forrásnál még Fekete-pataknak (Černý potok) hívják, Borová Lada falutól már Meleg Moldvának (Teplá Vltava), majd a Hideg Moldvával (Studená Vltava) való összefolyásától egészen Mělník városáig, ahol az Elbába ömlik, immár végig Moldva néven fut, jelző nélkül.

Kvildától a Moldva forrásáig a kék turistajelzés vezet. A Moldva forrásától felmászhatunk a Bučinára, ahonnan elláthatunk egészen az Alpokig. Az egykor itt álló eredeti faluból mára már semmi sem maradt, de az Alpská vyhlídka nevű szállodánál láthatunk egy felújított kis kápolnát, a Šumavai Nemzeti Park és a szomszédos Bajor-erdő információs pavilonjában pedig tájékozódhatunk a környékről. Vissza Kvildába aszfaltos út vezet, a távolság 7 km.

Körben a Jezerní slať tőzegláp körül

Kvilda 1065 m tengerszint feletti magasságban fekszik, és ezzel Csehország legmagasabb faluja. A Šumavai-fennsík számos cseh patak és folyó forrásvidéke. Helyi sajátosság a nedvességet át nem eresztő altalaj és a nagy mennyiségű csapadék – ezek okozták a nagy kiterjedésű tőzeglápok létrejöttét. A zord körülményeket a valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet is bizonyítja, ami -41,5 °C volt és 1987-ben mérték. Kvildától 3 km-re egy fa járdán egészen a Jezerní slať, azaz a tőzegláp közepéig besétálhatunk.

Stará Huť-ig és körben vissza

Vilémovtól, Kvilda legszebb részétől az út az Olšinka folyó mély völgyén át vezet a Na Starých Hutích nevű kereszteződésig. Sötét fenyőerdőkön visz az utunk. A fenyvesek a Šumava legjellemzőbb erdei, mivel ez a fafajta képes a legjobban ellenállni az itteni hűvös és nedves klímának. Bejárjuk a különleges látogatóközpont területét, ahol szarvasok is élnek. Az országútra egy U Tremlů nevű helyen érünk ki, innen Kvilda pedig már csak egy kőhajításnyira van.

Vissza