Zarándokhely: Svatý Kámen – Havas Boldogasszony-templom

Zarándokhely: Svatý Kámen – Havas Boldogasszony-templom

A Rychnov nad Malší falutól délkeletre, a Tichá felé vezető út mentén, enyhe domboldalon áll a Havas Boldogasszonynak szentelt zarándoktemplom, a Svatý Kámen (Szentkő) nevű helyen.

A Rychnovból induló, 1,5 km hosszú út mentén hat barokk zarándokkápolna található, amelyeket 1993-ban újítottak fel. Eredetileg több kápolna épült a különböző irányból érkező zarándokutak mentén, de ezekből napjainkra csak kevés maradt fenn.

A Svatý Kámen zarándokhely eredete a 16. század első felére nyúlik vissza. A hagyomány szerint 1500 körül a Rychnov melletti nagy sziklán a Havas Boldogasszony jelent meg néhány pásztorgyermeknek mennyei fényességben, angyalok kíséretében. Az angyalok állítólag kettéhasították a követ, amelynek darabjai azóta is távolodnak egymástól. Amikor közöttük átfér egy szénásszekér, akkor jön el a világvége.

A csodatévő kőről és a Szűzanya megjelenéséről szóló hírek a 17. században vezettek a zarándokhely létrehozásához. A templom hamar népszerű lett, hívei jelentős anyagi és tárgyi adományokkal támogatták. 1778-ban ide kerültek a szent szűz és vértanú Konkordia ereklyéi egy díszes üvegkoporsóban, de ezeket később Bavorov plébániatemplomába szállították át.

A zarándokhelyet a Český Krumlov-i klarisszák alapították, akik birtokolták ezt a területet Rychnov nad Malšíval együtt. Kristina Pöperlová apátnő 1653-ban egy egyszerű kápolnát építtetett a szent szikla fölé. Mivel ez hamar kicsinek bizonyult a zarándokok számához képest, megkezdték egy nagyobb barokk templom építését, amelyet a Havas Boldogasszonynak szenteltek. A barokk templom egyhajós, háromszög záródású szentéllyel és nyugati homlokzatán prizmás toronnyal. A szentély keleti oldalához négyzet alaprajzú sekrestye csatlakozik. Az északi oldalon található az eredeti háromszögzáródású kápolna, benne a szent kő. A kövön a Szűz Mária fából készült szobra áll a karjában Jézussal, angyalok kíséretében. A szobrokat 1991-ben restaurálta Prof. Malthauser, akadémiai festő és restaurátor Příbramból. A templombelső álboltozatos, lunettákkal tagolt, a vakolt és festett díszítés részben fennmaradt. A barokk berendezés nem maradt fenn – az 1950-es években megsemmisült vagy elrabolták.

A templomhoz tartozik egy 1706-ban épült hatszögletű kápolna is, melyet gyógyhatású forrás fölé építettek. A templomtól nyugatra található. Belső terét világos gránitból készült kőfaragások díszítik. Az eredeti bejárati rácsokat az 1970-es években ellopták, ma másolatok láthatók.

A templom építése a 18. század első feléig elhúzódott. A munkálatokat többek között Marie Ernestina von Eggenberg hercegnő is támogatta. A templommal egy időben kolostort is építettek a keleti oldalon. Ez három kerengőszárnyból, egy zárt belső kertből (úgynevezett paradicsomudvarból) és egy egyszerű, egyemeletes lakóépületből állt, szerzetesi cellákkal.

II. József császár reformjai negatívan befolyásolták a zarándokhely sorsát. 1782-ben feloszlatták a klarisszák kolostorát Český Krumlovban, a hozzájuk tartozó Svatý Kámen-i zarándoktemplomot bezárták. Újranyitása után a lelki gondozást a vyšší brodi ciszterciek vették át. 1801-től a templom patrónusi jogát a Schwarzenberg család kapta meg, akik a klarisszák kolostorának vagyonát örökölték. 1840 körül a redemptoristák vették át a gondozást, őket 1895-ben a Legméltóságosabb Oltáriszentség Testvéreinek Kongregációja (petrinek) váltotta, akik České Budějovicéből érkeztek. A redemptoristák 1924-ben visszatértek, és 1949-ig vezették a helyet, amikor a templomot és kolostort bezárták. Az utolsó búcsú 1948-ban volt. A búcsú alatt a misét celebráló papot a belbiztonsági szolgálat le akarta tartóztatni, de időben figyelmeztették, és a prédikáció után Ausztriába szökött.

A Svatý Kámen templomát és kolostorát, valamint a gazdasági épületeket az 1950-es évektől fokozatosan lerombolták – először az állami gazdaságok raktárként és magtárként használták, majd a határőrség vette birtokba. A laktanyát az 1990-es évek közepén számolták fel, az épületeket a Vöröskeresztnek adták át. A templom drótkerítések és szögesdrótok raktára lett, a torony megfigyelőpontként szolgált. A vakolatokat, festményeket és faragott díszítéseket a katonák céltáblaként használták.

A barokk berendezés az 1950-es években eltűnt – vagy megsemmisült, vagy ellopták. Csak az orgona maradt meg, amelyet a rudolfovi templomba (České Budějovice közelében) szállítottak. A kolostor épületeit – a kerengőket és a lakóépületet – a 70-es és 80-as években lerombolták. Előtte már elbontották a templommal szembeni gazdasági épületeket is. Az 1980-as években még az is felmerült, hogy az egész templomot lebontják.

Az 1989-es rendszerváltás azonban új korszakot hozott. A határok megnyíltak, és a Mária-zarándokhely újraéledt. A templom felújítása a Csehszlovák Köztársaság belügyminisztériumának, Ausztriának, Németországnak és a volt lakosok adományainak köszönhetően kezdődött meg. A felújítás 1993-ban fejeződött be, ekkor a templomot és a forrás fölötti kápolnát újraszentelték.

1991 augusztusában tartották az első új búcsút. A restaurált Szűz Mária-szobrot, amely addig a dolní dvořištěi Szent Gellért-templomban volt, egy feldíszített lovas szekéren vitték nemzetközi körmenetben a helyszínre.