Sétakörút Husinecen át

Husinec egy kisváros a Blanice folyó völgyében. A terület benépesülése az aranymosással függ össze, amelynek maradványai – úgynevezett „sejpy” meddőhányók – a mai napig láthatók a Blanice teljes vonalán. Husinec első írásos említése 1359-ből származik, amikor mezővárosi rangot kapott. 1455-ben a város a Rosenbergek, később a Kolovrat és az Eggenberg család birtoka lett, 1848-tól pedig önálló mezőváros. Leghíresebb szülötte természetesen Husz János mester. Születési háza, a 36-os szám alatt, 1873 óta látogatható. A bejárat felett Bohuslav Schnirch domborműve látható. A házban emlékszoba is található a város másik híres szülöttének, Josef Krejsa festőművésznek (1896–1941). Az ő munkáival akkor találkozunk, ha a Husz-háztól lesétálunk a Prokop térre. Balra feltűnik a Fidler-ház (42-es szám) sgrafittós díszítése. 1937–1938-ban Krejsa itt cseh történelmi alakokat és dél-csehországi nemesi családok címereit festette dekoratív mezőkbe. Felesége házán szent Vencel, György és Márton alakjait örökítette meg. A hosszúkás téren továbbhaladva figyelmünket a Husz János szobra kelti fel, melyet Karel Lidický készített 1958-ban.

Néhány méterrel odébb található a Szent Kereszt felmagasztalása templom, amely gótikus alapokon nyugszik, de mai formáját az 1802-es tűzvész utáni újjáépítéskor nyerte el. Husinecnek temetőkápolnája is van, amelyet Cirill és Metód szentjeinek szenteltek. Itt is találhatók Josef Krejsa freskói. A temetőben figyelemre méltó a Rys testvérek – pilóták, akik a második világháború előestéjén haltak meg – síremléke, melyen egy fa repülőgép-propeller látható. Itt nyugszik Cyril Chramosta festő is. A temetőtől visszasétálunk a templomhoz, majd tovább a Blanice folyó felé. A 2002-ben épült hídnál barokk Nepomuki Szent János-szobor áll a 18. századból. A híd után jobbra fordulunk, parkon át haladunk a Blanice mentén, egy új gyaloghídon keresztül a kis sziklás domb körül, ahol egykor kis vár állt. Innen alagutak vezettek a város első házaihoz. Nappal járunk erre, így nem kell tartanunk a fehér asszonytól, aki a legenda szerint éjszaka itt várja a megváltást – de tudjuk, hogy azt csak a kilencedik nemzedékig kell kivárnia. Kiérünk a főútra, jobbra fordulunk, és visszatérünk a Prokop térre, ezzel lezárva a kört.

Kerékpárral a Husineci-víztározóhoz

A városból Vimperk irányába indulunk, Husinec végén balra fordulunk. Körülbelül 3 km után elérjük a Husineci-víztározót (épült 1934–1938). A Blanice gyakran okozott áradásokat. A víztározó ötlete már 1910-ben felmerült, Záblatí felett épült volna, de az első világháború keresztülhúzta a terveket. A döntés csak az 1932-es nagy árvíz után született meg. Az építkezés 1934-ben kezdődött, a gát 1938-ban készült el. A gát 31 méter magas, koronájának hossza 215 méter. Az elárasztott terület mintegy 760 000 m², elöntötte például a régi lőteret, és véget vetett a tűzifa hagyományos uszályozásának a Šumava erdeiből egészen Vodňanyig.

A sárga turistajelzést követve a Blanice mentén haladunk egészen a Husz-szikláig, ahol a legenda szerint Husz János mester pihent. A szikla állítólag az ő profilját őrzi. A szikla alatt egy gát volt, ahol a diákok gyakran fürödtek. A parkon áthaladva visszatérünk Husinecbe.

Alapinformációk:
Kiindulópont: Husinec
Útvonal: Husineci körút
Hossz: 3 km / ill. 5 km
Nehézség: közepes
Megközelítés: gyalogosan vagy kerékpárral
Frissítés / étkezés: Husinec