Vlachovo Březí emlékei nyomában

Březí települést feltehetően a 13. század elején alapították, központját egy várkastély alkotta. Az itt élő nemesek „březíi” előnevet viseltek. Közülük a legismertebb Malovec család sarja, Oldřich Vlach volt, akinek neve ma is a város nevében él tovább. 1538-ban Březí mezővárosi rangot kapott, címerében kék mezőben egy szürke kecske szerepel. A kastélyt a 18. század közepén barokk stílusban építették át. 1858-ban a Herberstein család tulajdonába került, amely 1945-ig birtokolta. 1868-ban I. Ferenc József császár városi rangra emelte Vlachovo Březít.

A kastély ma az önkormányzat tulajdona, és nem látogatható. Alaprajza L alakú. A földszint régebbi, dongaboltozatokkal, míg az emelet barokk stílusú, stukkódíszes mennyezetekkel. Jan Neruda író gyakran látogatott el ide a helyi birtokkezelő lányához, Anička Tichához – ezt ma is emléktábla jelzi a homlokzaton. A főtér uralkodó építménye a 17. század közepén épült Szűz Mária örömhírvételének temploma, melyet Karel Leopold gróf, a birtok akkori ura építtetett. A templom előtt 1774-ből származó Immaculata-szobor, vagyis a Szeplőtelen Szűz Mária alakja áll. Különleges szokás volt Szent Jakab napján egy élő kecske ledobása a templomtoronyból. A feldíszített kecskét, a helyiek ujjongása közepette, a hentesek dobták le, majd gyorsan leölték. Vérét gyógyító szerként árusították. Ezt a hagyományt 1859-ig tartották fenn.

A templommal szemben áll a 17. századi fogadó, a 189-es számú ház. Néhány lépésre innen található az emléktábla Jakub Bursa népi építőmester tiszteletére, akinek munkáival akkor ismerkedhetünk meg, ha a főtérről Volyně irányába indulunk. Az út kanyarulatában áll az egykori kovácsműhely (21. szám), amelyet Bursa az ún. parasztbarokk stílusban épített. Térjünk vissza a Szabadság térre, és induljunk a temető irányába. A temető előtt jobbra található az I. világháború hőseinek 1926-ban emelt emlékműve, Křivánek kőfaragó alkotása. A temető fölötti dombon, árnyas hársfák alatt áll a Szentlélek-kápolna, ahová keresztút vezet. Az eredeti kápolnát 1702-ben Dietrichstein herceg építtette, első díszítését Boška, helyi festő végezte. Egy legenda szerint előbb volt a kegykép, mint a kápolna. A képet IX. Kelemen pápa ajándékozta a hradeci Szentlélek-kápolnának, de egy bizonyos Foltýn nem tudta tovább vinni, így az Březíben maradt. Itt először fából, majd téglából kápolnát építettek köré.

A kápolnától a keresztutat követve elhaladunk a volt Schmied sörfőzde mellett, és elérjük a 17. századi zsidó temetőt. Itt mintegy 170 sírkő található, mivel a helyi zsidó közösség viszonylag népes volt, és saját zsinagógával is rendelkezett. Külön figyelmet érdemel a „Dávid fája” nevű koros juharfa, amelyet az ország egyik legszebb fájának tartanak. Törzse két méter magasságban hét fő ágra oszlik, hasonlítva a zsidó menórára. A fa életkorát 260 évre becsülik.

Innen visszatérünk a főtérre egy másik, a Herberstein grófok egykori sörfőzdéje mellett, amely 1924-ig működött. Az épület mérete, barokk oromzatai és vörös színű téglalap alakú díszítései figyelemre méltóak. A kéményén gólyák fészkelnek. Nyáron a közeli természetes fürdőtóban frissülhetünk fel Libotyně felé vezető úton.

Alapinformációk:

Kiindulópont: Vlachovo Březí
Útvonal: Vlachovo Březí környéke
Hossz: kb. 2,5 km
Nehézség: közepes
Megközelítés: gyalogosan
Frissítőpont: Vlachovo Březí