Šumavské Hošticéből Szent Adalberthez

A túrát a településen kezdjük, amelynek központi eleme a Szent Fülöp és Jakab-templom. Már messziről feltűnik a templom vörös kupolája. Az első írásos említés a faluról – amely korábban az lčovicei, majd a vimperskýi uradalomhoz tartozott – 1360-ból származik. Ma a településnek saját önkormányzata van, amelyhez a közeli falvak, Kosmo, Vojslavice, Škarez és Nedvídkov is tartoznak. Nevezetesség még a volt vendégfogadó, a 25. számú ház, amelyet a híres népi építész, Jakub Bursa épített 1846-ban. Bár a fogadó ma már nem üzemel, a Kultúrház éttermében felfrissülhetünk.

A faluból indulva elérjük a Škarez nevű településrészt, ahol balra fordulva rácsatlakozunk a zöld turistajelzésű útra. Festői tájon haladunk keresztül, Vojslavice és Kosmo falvakon át. A Běleč hegy alatt, ahol adótorony áll, balra fordulunk, és az erdő szélén érjük el azt a pontot, ahonnan Lštění falu már látható. Mi azonban jobbra fordulunk, és sárga turistajelzésen ereszkedünk le a Hajnice nevű, 1992-ben védetté nyilvánított nemzeti természeti emlék mellett. Itt különleges orchideafélék élnek, mint például a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) vagy a tojásdad levelű kosbor (Neottia ovata). Ritka növény a közönséges egylevelű (Malaxis monophyllos) is előfordul. Lemenetben elérjük a Libotyňský-patak völgyét és Libotyně falut. A falu 1995-ben népi műemléki zónává lett nyilvánítva Jakub Bursa munkái miatt. Ide tartozik a Szűz Mária-kápolna (1844), a 24-es számú kovácsműhely (1842) és a látványos „U Dudáků“ tanya (6-os házszám, 1845). Ezek a létesítmények már 1958 óta védettek.

Libotynéből Radhostice és Dvorce falvakon keresztül kapaszkodunk fel Lštěníig. Radhostice ma igazgatásilag Libotyně és Lštění központja is. Itt is találunk egy 1842-ből származó kocsmát, ismét Jakub Bursa alkotását.

Lštění legfőbb nevezetessége a zarándokhely: Szent Adalbert-templom, amely után korábban maga a falu is elnevezést kapott. Az eredeti templom a 13. század második felében épült. A hagyomány szerint azonban Vojtěch prágai segédpüspök (Szent Adalbert) 995 körül meglátogatta ezt a templomocskát. Az első fennmaradt írásos említés a faluról 1352-ből származik, amikor Zdeněk és Vilém nemesek birtokolták.

A templomot a 18. században, 1739–1741 között barokk stílusban építették át, amikor a Szent Adalbert-kultusz különösen erős volt. A terveket E. A. Martinelli készítette, a kőműves munkát Matěj Plánský (Český Krumlovból) végezte. A főoltáron 1755-ből származó cseh szentek szobrai állnak, amelyeket Josef Muck szobrász készített. A freskókat J. Putz festette, a szószék a 18. század első feléből való, és a keresztelőkút még a 13. századi gótikus eredetű. Az eredeti gótikus templomból fennmaradt a mai szentély egy része. A templom korábban is, és ma is fontos zarándokhely a környék számára. Itt őrzik a régi zarándokzászlókat, amelyeket évente négyszer vittek körmenetek élén. A templomot ősi kőfal veszi körül. Előtte 1857-ből származó kőkereszt áll. A templom fölötti sziklás dombon egy fogadalmi kápolna áll, amely a Szűz Mária mennybevételének szentelt. A hagyomány szerint innen áldotta meg Szent Adalbert hazáját – Csehországot.

Közvetlenül a templom alatti úton áll a 15. századi régi plébánia, amelyet a 17. században alakítottak át, és ma is zsindellyel van fedve. A plébánia alatt fakad a „Dobrá Voda” (Jó Víz) forrás, amely fölé nyolcszögletű kápolnát építettek, szintén Szent Adalbert tiszteletére. A hagyomány szerint a víz csodatévő: Eggenbergi Arnoštka grófnő vak fia a forrás vizével való szemmosás után visszanyerte látását, ezért hálából a grófnő kápolnát emeltetett. A templom környezetéből csodálatos kilátás nyílik a belső vidék felé, valamint a Šumava hegyeire, mint Boubín vagy Bobík. A templom viszont már messziről látható a hegyek előteréből is. A falu nyugati részén egy sziklaképződmény található, amelyet egykor a volyňei festőtestvérek, a Boháčok kedveltek. Ma már sűrű növényzet borítja. Lštěníben szívesen tartózkodott Jan Neruda vagy Adolf Hejduk is. Kanyargós, enyhén lejtő úton térünk vissza Šumavské Hošticébe.

Alapinformációk:

• Kiindulópont: Šumavské Hoštice
• Útvonal: Šumavské Hoštice – Vojslavice – Kosmo – Libotyně – Radhostice – Dvorce – Lštění – Šumavské Hoštice
• Hossz: kb. 18 km
• Nehézség: hosszúsága miatt megerőltető
• Megközelítés: gyalogosan
• Frissítőpont: Šumavské Hoštice